Nagyvilág

Nagyvilág #4 – “Szeretem, ha különlegesnek néznek, mert legalább felfigyelnek arra, amit csinálok.”

Sziasztok. Az augusztusi interjúból megismerhetitek Andit, aki kitartóan halad a hulladékmentesség felé, és mára már ott tart, hogy napi fél liternyi szemete keletkezik a korábbi 17 liter helyett. Hogyan tudja véghez vinni mindezt? Az interjúból kiderül. 🙂

A legjobb az volt az interjú készítésében, hogy személyesen tudtunk, találkozni, így megtapasztalhattam, hogy Andi mennyire inspiráló személyiség, ami írásban valószínűleg nem jött volna át.


Mióta vagy tudatos környezetvédő? Így neveltek otthon vagy hirtelen ötlettől vezérelve indultál el ezen az úton?

Csak annyit tanítottak nekem, hogy nem dobáljuk el a szemetet, de ezek alap emberi dolgok szerintem. Az egész folyamat a gyerekeim születésével kezdődött, főleg a második érkezésekor. Elkezdtem figyelni az étkezésre, hogy természetes alapanyagokból készült ételeket kapjon; majd a harmadik gyerekemnél ehhez hozzácsapódott a szemét figyelése is. Ekkor jött képbe a mosható pelenka, és aztán ez már hozta magával a többit, például hogy kiiktattam a vegyszereket a háztartásból. Amit pedig most csinálok, a hulladék minimalizálása, másfél éve kezdődött. Akkor olvastam egy cikket Bea Johnsontól, és onnantól kezdve tudtam, milyen irányt akarok követni, és vissza se néztem.

 

Hogyan tudtad megszokni, hogy a többi ember csodabogárnak néz, illetve mennyire idegesít fel az, amikor mások nem tartják fontosnak, azt, amit te viszont igen?

Ezt a jelenséget én csak egyszerűen úgy hívom, hogy UFÓ-nak érzem magam, de ez már a mosható pelenkáknál elkezdődött. Igazából lepereg rólam, hogy ki mit gondol, mert én ennek vagyok az elkötelezettje, és tudom róla, hogy ez jó. Igazság szerint még szeretem is, ha különlegesnek néznek, mert legalább felfigyelnek arra, amit csinálok. Azon persze szoktam magam idegesíteni, amikor látom a környezetemben, hogy ki hogyan vásárol; bár tudom, hogy úgysem menthetem meg a világot. Ilyenkor inkább csak magamban puffogok, mert felnőtt embereket úgysem lehet megváltoztatni, hacsak maguktól rá nem jönnek, hogy ez miért jó, és az amit csinál miért rossz.

 

A gyerekeidet egyértelmű, hogy ebben a szellemben neveled. A férjed könnyen állt át erre az életmódra?

Hálistennek partner benne, ahogy a nagyobbik fiam is, aki már külön él tőlünk, de ő is használ bizonyos dolgokat. Vannak persze olyan esetek, amikor megjegyzik, hogy ez így nem annyira nyerő, és akkor keresünk valami másik megoldást. Ilyen volt például a tusfürdők meg a samponok kiiktatása, mert nekik létfontosságú volt ezeknél, hogy habozzanak. Meg kellett találnom azt a receptet, amit én magam el tudok készíteni otthon, viszont nagyon hasonlít a boltihoz, csak természetes összetevőkből készül. Kezdetben kis kiszerelésű alapanyagokat vettem, kísérleteztem velük, majd amelyik bevált, abból nagyot szereztem be. Így elég évente egyszer-kétszer újabb adagért menni, ráadásul, ugyanabba a flakonba vissza is tölthetem őket.

nature-93517_1920.jpg
Kép forrása: pixabay.com

 

Mit volt a legnehezebb elengedned a régi életmódodból?

Hmm…igazából nem volt ilyen. Inkább azt mondanám, hogy bizonyos termékek beszerzése, amik egy átlagos háztartásba kellenek, nehézségekbe ütközik az én környezetemben. Például cukrot még égen-földön nem találtam nagy kiszerelésben vagy kimérősen, csak a szokásos kilósban, bár az pozitív, hogy papírcsomagolásban van. Ezért például porcukrot nem veszek, hanem ledarálom otthon. A másik ilyen példa a rizs. Sokan mondják, hogy Pesten itt-ott lehet kapni kimérősen, de azért nem utazok be, mert akkor a gázolaj jelent sok terhet a környezetre nézve, az időről nem is beszélve. Amit itt tehetek, hogy nagy kiszerelést veszek, ha éppen útba esik az az üzlet.

 

Mennyi energiaráfordítással jár ez a sok helyettesítés, házilag készítés? Sok időt elvesz egy napból?

Igazából nem vesz el időt, csak szervezés kell hozzá. Inkább az életvitelt kell átalakítani, hiszen nem lehet azt megcsinálni, hogy elfelejtek sajtot venni, és akkor beugrom az első boltba, ahol csak csomagolt sajtot tudok venni. Legalább egy napot meg kell tervezni előre. Ma reggel is, mielőtt idejöttem, a szokásos körutamat jártam: voltam tejboltban tejért, vajért, tejfölért; a piacon húsért, zöldségért. Mindig meg kell szervezni, hogy mit honnan fogok beszerezni, össze kell raknom a megfelelő tárolóeszközöket, és azokra a helyekre kell mennem, ahol kiszolgálnak a saját edényeimbe. Nagyjából egy óra egy ilyen bevásárlókörút, de egy szupermarketben is eltöltenék ennyi időt.

piacozás
Kép forrása: Andi saját blogja

 

A munkáddal hogyan tudod összeegyeztetni az életviteledet?

Szerencsés helyzetben vagyok, mert többnyire otthonról dolgozom, egy szövetségnek vagyok a háttér-mindenese, így nagyjából nekem csak egy számítógép kell. Szóval munka mellett párhuzamosan több dolgot is tudok csinálni, mivel nem kell nyolctól ötig bent ülnöm az irodában, ahol csak malmozni tudok, ha éppen nincs munka.

 

Hogyan oldjátok meg a rengeteg papírszemét kérdését, ami az iskolával jár?

Szerencsére a suliban nem kötelező a könyvek műanyagba való csomagolása. Ha kötünk is, mindig keresünk valami otthon elfekvő papírt, amit majd ő kidíszít vagy textilbe csomagolunk. A füzetek természetesen nagyon fogynak, de ha év végén marad valamelyikben még több hely, akkor azt folytatják. Az iskola többi dolgát sajnos nem tudom befolyásolni, csupán annyit tudtam tenni, hogy a lányom általános iskolájában tartottam egy háromalkalmas projektet, ahol a hulladékcsökkentésen volt a hangsúly. A tanárok egyébként nagyon nyitottak és együttműködőek voltak, például a papírok mindkét oldalára fénymásolnak, szelektíven gyűjtik a szemetet, és évente papírgyűjtési akciót rendeznek.

waste-separation-502952_1920.jpg
Kép forrása: pixabay.com

 

Van egy Facebook csoportod. Hogyan született az ötlete?

Másfél éve indítottam a csoportot nagyon hirtelen módon. Január elsején kómáson olvasgattam a neten, és már akkor tagja voltam egy másik csoportnak, ahol belefutottam a már említett sorsfordító cikkbe, és akkor elgondolkoztam rajta, hogy milyen jó lenne ezzel foglalkozni, azonban nem voltam biztos benne, hogy sikere lenne, de a csoport tagjai biztattak, hogy rajta, rajta. És tényleg! Egy nap alatt több száz érdeklődő gyűlt össze, én fellelkesültem, szépen belemélyedtem, és már 6500 tagot számlál a csoport. Bár ez egy elég szélsőséges téma, de szerencsére ezalatt a másfél év alatt, csak néhány fanatikussal találkoztam, akivel el kellett beszélgetnem, hogy nem szabad rátolni másra a mi nézetünket, mert mindenki a saját maga útját járja a lehetőségeihez képest. Hálistennek nincsenek nagyon elvakultak, ami azért ritka a csoportokban, éppen ezért szeretik is sokan, mert jó a hangulat, nem igazán vannak veszekedések.

 

Úgy gondolod, hogy a 100%-os hulladékmentesség a mai világban nem érhető el. Mit lehet kezdeni az apró bakikkal? (Gondolok itt a vásárlásról kapott blokkra, buszjegyre, amik nem feltétlenül a mi hibánkból keletkeznek.)

Igen, pontosan ezek miatt nem valósítható meg a teljes hulladékmentesség ebben a városi környezetben, amiben élünk. Annál, aki kikerül tanyára, önfenntartó, gondoskodik az állatairól, működhet a dolog, de ők nem is tudnak ettől az élettől elszakadni akár egy nyaralás erejéig sem.

Az elkövethető bakik kikerülése egy részről tudatos, másik oldalról viszont már az életem részévé vált, automatikus. Azonnal végiggondolom, hogy szükségem van-e rá, jár-e valami kellemetlen dologgal (pl. plusz szalvéta egy kávézóban). Mert attól még, hogy nem az én kukámba kerül, ugyanúgy én termelem a szemetet. Sok esetben egyébként inkább hazaviszem, mert még mindig jobb, ha én otthon a szelektívbe rakom.

 

Az elektronikai eszközök hogyan férnek össze ezzel az életmóddal? Hiszen azok is elromolhatnak bármikor, és mégsem kerülhetnek a komposztra. 🙂

A telefon például veszélyes hulladék, amiket kijelölt helyeken lehet leadni. Éppen ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy jó minőségű eszközöket szerezzünk be, inkább drágábban, amik sokáig bírják. Az sajnos nagyon nagy átok, hogy mostanában többe kerül megjavíttatni valamit, mint újat venni, ami persze ügyes taktikai húzás, de nem fenntartható a környezet szempontjából. Nagy háztartási gépeknél működőképes rendszer, hogy beveszik a régit, szétszerelik, és a megfelelő helyre kerülnek a részei, és úgy tudunk újat vásárolni.

 

Mi az a dolog, amiről nem is gondolnánk mennyire káros?

Az öblítő! Sokaknál allergiás reakciót vált ki, ráadásul használatával a törölközők kevésbé szívják a nedvességet, mert úgy működik, hogy egy vékony réteget von a ruha felszínén, ami az illatanyagot tartalmazza.

laundry-963150_1920.jpg
Kép forrása: pixabay.com

 

Mit tanácsolsz annak, aki most szeretné elkezdeni ezt az életvitelt?

Azt a módszert javasolnám, amivel én is kezdtem annak idején, hogy figyeltem egy hétig a szemetemet. Mi kerül a szelektívbe, mi a kommunálisba, és azokat mivel lehet a legegyszerűbben kiiktatni. A második, hogy ha elmegy valahova, például kávézóba, étterembe, akkor próbál úgy választani, hogy lehetőleg minél kevesebb hulladékkal járjon. Harmadrészt be kell szerezni tárolódobozokat és textilzsákokat varrni, amikkel lehet menni vásárolni.

 

Hogy érzed, jó helyen vagy már a hulladékmentesség tekintetében vagy még tudsz fejlődni, természetesen a lehetséges keretek között?

Sosem lehetünk elég jók, ez visz mindig előbbre. Még rengeteget lehet fejlődnöm változtatnom. Szerintem sosem lesz olyan, hogy azt mondom: na most kész.

 

Mit üzensz az olvasóknak?

Ha magatokénak tudjátok érezni ezt az életvitelt, akkor ne adjátok fel, mert attól, hogy iszol egy kávét, és kapsz blokkot meg szalvétát, még nem leszel rosszabb ember. Nem mondom, hogy mindenkinek tökéletesen sikerülni fog, de nem is ez a cél, hanem inkább az, hogy ami tőlünk telik, azt megtegyük. Ellenben nem szabad elszállni sem, és kidobni minden műanyag -bár még használható- dobozt, csak hogy vegyünk helyette egy fémet. Az arany középutat kell megtalálni.

banner-902583_1920
Kép forrása: pixabay.com

Nagyon szépen köszönöm Andinak a lehetőséget! 🙂

Ha felkeltette érdeklődéseteket a téma, akkor csatlakozzatok a Facebook csoporthoz, és olvasgassátok Andi blogját.

Panni

 

 

Advertisements

Szívesen olvasnám a véleményed, hozzászólásod. :)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s